Egy nagyon kedves kis történet rövid, de annál fontosabb állomása volt a hétvége. Dáviddal együtt vívtam még valamikor kölyökkoromban, de nem is én ismerem igazán régóta, hanem Heni. Általános kisiskolás korukban padtársak voltak. Nos ugyebár, miből lesz a cserebogár!? Hipp hopp közel 20 évvel azután, hogy leültek egymás mellé az iskolapadba és megismerkedtek, kimondták a boldogító igent. Van egy olyan érzésem, hogy ők elég jól ismerik egymást. (:
Azt hiszem ez, mindent elmond, amit ilyenkor el lehet mondani. Talán csak annyival egészíteném ki, hogy egy kültéri vidékies hangulatú lakodalom olyan, mint a skíz a tarokkban, mindent visz. Nekem legalább is nagyon tetszett!
Vélemény, hozzászólás?