január 2011 hónap bejegyzései

Remény

Kis kihagyás után (hála a vizsgaidőszaknak és az én géphiányomnak), végre tegnap megérkezett a  2. feladvány is. (:

Nem egyszerű, sokkal nehezebben megfogható, mint az előző. Ráadásul, amíg ott tudtam, nagyjából milyen hangulatot szeretnék megteremteni a képen, addig itt, legjobb esetben is csak sejtem, érzem, de megfogalmazni nem tudom.

Egy két jelenet megjelenik mondjuk előttem, ebből próbáltam kihozni valamit. Kár hogy többnyire vakvágányra futottam.

Ha például, nem épp hideg tél lenne, hanem virradó tavasz, egy életre kelő kis cserje, csíra… a megfelelő környezetben igazából reményteljes lehetne. Persze gondolataimban megjelenő képet télen is könnyedén meg tudnám valósítani, ha lenne hozzá elég hó és a hótakarót áttörő apró kicsiny facsemete… hát per pillanat nincs.

Az első út amin el tudtam indulni, hogy a “remény hal meg utoljára”… Szerintem ezzel mindenki egyetért, tapasztalta is gyakran. A remény egy olyan dolog amit nehezen lehet elvenni az embertől, és ha megtörténik erősen megtöri az illetőt.

Azt szokták volt mondani, hogy “Nincs annyi sötétség a világon ami képes lenne eloltani egy gyertyát.” Ez a reménnyel is így van. Ezt a gondolat menetet próbáltam megjeleníteni a következő képben.

HOPE_kicsi

Persze modell híján, nehéz volt a manuális fókusszal, sötétben olyan selfportrait csinálni, hogy minden úgy legyen rajta ahogyan szeretném. Hehe, nem is sikerült, de ez viszonylag megközelíti az elképzeléseimet. Ami még dobhatott volna rajta, az az hogyha tudom úgy tartani a kamerát, hogy a szememben megcsillanjon a gyertya fénye. Illetve f1.8-cal fotóztam, hogy játsszak a mélységélességgel. A tökéletes az lett volna, ha úgy rá tudok hajolni, hogy a gyertya lángja és a szemem síkja legyen csak éles, minden más elmosódottabb. …almost. Egyébként külön külön másik képeken ezek sikerültek is, csak kombinálni nem tudtam, lehet fizikai korlátai vannak. Találtam magyarul egy Francis Bacon idézetet, azt még a retusálás végén ráraktam. Szerintem ezzel teljesedett ki. Még 2 dolgon gondolkodtam. 1. kereten, de azt semmi jó nem jutott eszembe, 2. hogy a kezem kiretusálom jobb oldalon, de aztán maradt. Mondjuk azt lehet ki kellett volna.

Amúgy nekem tetszik ez a kép, főleg a gyertya lángja és az, ahogyan az ujjaimon végig fut a fehér fénye.

Persze egy képpel, csak akkor nevezek ha az nagyon jó lett (a mostani sztem nem olyan rossz! (: ) és/vagy ha nincs több ötletem.

Hát ötleteim még vannak, csak megvalósítást nehezen tudok párosítani melléjük. Nem is ötletek csak apró részletek ezek.

Pl. remény, hit, templom… de ott hogyan jelenítsem meg, azt már nem tudom.

Esetleg a reményhez, még egy kivert kutya tekintet és szilárdan csillogó szemeket tudnék kapcsolni, de egyrészt ahhoz egy nagyon jó modell kellene, másrészt, még mindig hiányzik vmi a képről.

Időm még van, ha lesz vmi úgy is jelentkezem. (:

Reklámok

Fátyolos Egerszeg

Hétfő-kedden, igen csak komoly köd ereszkedett kis városunkra, amely napközben sem volt hajlandó felszabadítani a  felszínt és átengedni a nap sugárait.

Hétfőn miközben átvágtam a belvároson és igyekeztem salsa órára, azon gondolkodtam, hogy igen csak jókat lehetne fotózni ebben a környezetben, és reménykedtem, hogy nem egy napos esemény lesz. Közben persze a szemem sarkából kerestem az alkalmas helyszíneket egy esetleges keddi fényképezgetéshez.

Szerencsémre kedd reggel ugyanolyan kép fogadott mint azt megelőző nap, mikor kinéztem az ablakon, s a nap folyamán sem tűnt úgy, hogy ez nagyon megváltozna. Szal munka után elrohantam 1000 helyre majd végül egy barátommal fél 8 magasságában az állványinakat és gépeinket a nyakunkba véve felkerekedtünk, hogy megörökítjük a ködöt. Mindez már csak azért is fontos, mert ma reggelre olyan tiszta volt levegő, amilyet csak kiadós esők után lehet látni, a ködnek nyoma sem volt.

Különösebb elképzelésem nem volt, alapgondolatként is csak annyi fogalmazódott meg bennem, hogy jó lenne a város bizonyos fényeit a ködön át megörökíteni, illetve érdekelt hosszú záridőn az autók lámpáinak világa hogy jelenik meg amikor a köd vízrészecskéi tompítják és szórják.

A nagy templom elől indultunk, pár kép a Szent-háromság szoborról (asszem az van ott) és Széchenyi tér fényeiről a háttérben. Nem igazán rajongok az olyan fényképekért amin szobrok meg hasonlók vannak, de kezdésnek belefért.

Majd egy mobiltelefon szaküzlet rózsaszín fényein akadt meg a szemem a ködben és arra gondoltam, milyen jól nézne ki ez fénycsíkokkal az előtérben… 🙂 A végén még egy barátságos tűzcsapot is belevettem és lőttem rá párat. Nekem az a kép tetszik ezek közül a legjobban, amelyen a piros előtt álló autók szellemképe is megjelenik. Ha lett volna abban a ködben kedvem lecserélni a fix 50-est talán telével és nagyobb rózsaszín világító céglogóval, előtte surranó fénynyalábokkal jobb kompozíció is lehetett volna, de sztem ez tiszta időben is megvalósítható. 🙂

fénysávok fénysávok2

Következő megállópont az alig több mint 50 méterre lévő irattár előtt volt. Itt elsősorban az épület és az ablakok karaktere és éjszakai megjelenése az ami megtetszett. A képekbe egy-két járókelő is bele-bele került, ami nem tudom, hogy ad vagy elvesz a képből, de végülis nem gázos.

Irattár

Újabb leheletnyi helyváltoztatás és már majdnem a Dísz térnél voltunk. Már hétfőn kitaláltam, hogy az ott lévő fiatal gyümölcsfák és a túloldalon lévő fények ebben a ködben csak jól nézhetnek ki, szal mindenképpen akartam ilyen képeket is. Mondjuk a járda ha szélesebb 1-2 méterrel, akkor jobban tetszett volna.

kossuth

Következő pont a Dísztéren volt, valahol a gofris bódé előtt, onnan a konyha stúdió irányába és a tulipános szökőkútra lövöldöztünk. A bicikli út mentén lévő lámpák alatt ahogy a ködfátyolon haladnak át az emberek, az igazán jó kompozíciót adott, kár h kevés járókelő szeretett volna a kedvünkben járni. 🙂 A végére még kitaláltam egy kép a képben kompozíciót, lőttem egyet az előzőekben említett kilátással, a másik gépet az enyém mögé raktuk, ráfókuszáltunk, és “látszik” amit én fotóztam (mármint a háttér, nagy homályban), illetve a kép az én gépemen.

dísztér

Ezzel be is fejeztük az esti fényképezést és beültünk a Cubá-ba egy italra. Persze hazafelé már a Platán sor járt a fejemben, mert előtte pár órával végig bicikliztem rajta. Szal egy fél pillanatra itt is megálltam és lőttem pár képet. Sztem érdemes volt. 🙂

platánsor4 platánsor2 platánsor


Mámor

Az első ötlet az volt, hogy valamilyen természetfotó legyen, de ez ellen erősen tiltakoztam, mivel tél van, a hideg, a hó és a jég pedig közel sem találkozik a mámor fogalmával az én elképzeléseim szerint.

Mámorról mi jut eszembe? Egy kevés alkohol, szerelem, szenvedély. (Tudjátok: kicsilány, oh szia hello, álljunk össze mint 2 kicsi lego… nah jó ez elég szar inkább hagyjuk is… xD ) Ezenkívül meleg színek, tompa fények, félhomály. Alapvetően talán ezek a legfontosabb elemei egy képek, hogyha a mámorra szeretnék vele asszociálni.

Nah lessük meg mi lett ebből!

1.

mámor_1

2a.

mámor_2a

2b.

mámor_2b

3a.

mámor_3a

3b.

mámor_3b

4.

mámor_4

Nos volt egy olyan kritérium, hogy emberek nem lehetnek a képeken… Ööö hát igazából nincsenek is, azok az ember szerű sziluettek hát izéé, próbabák… (: Ennek megfelelően mindenfajta hasonlóság létező, élő személyekkel (különösen a Bécivel és a Renivel) mindössze a véletlen műve! (: Mindenesetre kösz nekik! 😉

Valamiért úgy döntöttem, hogy minden képhez írok egyszerű kis haikutat. Persze egy képnél a vizualitás a legfontosabb, de miért lenne baj, ha pár szóval megpróbáljuk még kifejezőbbé tenni…  Ami mondjuk nem feltétlenül sikerül. Akinek meg nem tetszik vágja le róla.

Szal valahogy így néz ki a ‘mámor’ január 8-an az én világomban.


A Játék

A héten sokat nézegettem a flickriver.com-on a képeket. Újra megcsapott a fényképezés szele, csak mostanában nehezen találom a helyem a fényképezőgép mögött. Teljes alkotói válság, csak lustaság, esetleg csak egy kis lökés kell?

Tegnap épp meséltem egy barátomnak, hogy az idén többet kellene fotóznom, csak valahogy nem tudom mit.

Felvetette, hogy játszunk egyet. Ő mond egy szót, nekem le kell fényképezni. Végül szó, szót követett és meghatároztuk a játékszabályokat. Ez olvasható az “A Játék” szabályai című menü alatt.

Kicsit izgulok, hogy hogyan fog mindez menni, de ez inkább az a pozitív izgalom, ami mondjuk nyaralások előtt szokott jelentkezni, és nem az a fajta ami vizsgaidőszakban. (:

Jut eszembe az első szó a MÁMOR, már vannak ötletek és a hétvégén végre is akarom hajtani ezt a kihívást. Remélem jók sikerül.


Szaszaa Photography

Úgy döntöttem, hogy az idén szeretnék többet fényképezni és ennek okán, hogy némileg inspiráljam magam, másrészt hogy lejegyezzem és közzétegyen a tapasztalataimat, megnyitom az első tematikus blogomat.

Azt nem garantálom, hogy nagyon gyakran írok, egyenlőre úgy gondolom havi 1-2 fotós bejegyzés már igazán megteszi… (:

Bevezetőnek talán ennyit, majd meglátjuk mit hoz a holnap.